1) Purgly- kastély/ Ányos- kúria

Purgly- kastély/ Ányos- kúria

Története:

Barokk épület, keletkezése 1770-es évszámmal van nyilvántartva, ez a datálás nem eléggé megalapozott.

A XIX. század elején Nagyesztergár falun Ányos Ferenc két fia, János és Ignác osztozott. Az 1820-as években Ányos Ignác lett Nagyesztergár tényleges földesura. 1829. október 20.-án, 68 évesen halt meg. Ányos Ignác három fia és három lánya osztozkodott a vagyonon, Nagyesztergár a három fiútestvér tulajdonában maradt. István kapta a legtöbbet, az Ignác által felépített házat (a község ma Purgly-kastélyként ismeri) léces téglafallal kerített udvarral, benne számos állattal, pajtával, kúttal, valamint a kerékgyártó és a birkás házával. A kataszteri iratok szerint 1857-ben Ányos István résztulajdona. A „Gazdacímtár”-nak a XIX. sz. végéig bizonyítják az Ányosok birtoklásást, az 1925. évi szerint Purgly Pál birtoka,
aki leányági örökösödés révén jutott hozzá. Császár Elemér könyve egy századfordulóról származható fényképet közöl az épületről, itt az utcai homlokzat még sima, mentes a két kiugró szobától, kilenc ablak számolható rajta, egyszerű lekontyolt nyeregtető fedi, kis padlásablakokkal. Igy tehát jelenlegi képét már a századforduló után nyerhette,a XX. században erőteljesen átalakított. A háború után először termelőszövetkezet, majd az Állami Gazdaság üzemegysége talált benne helyet.

A védett épület a községközpontban, közvetlenül a Zirc- Dudar műút mentén. Földszintes, több helyen bővített „U” konfigurációjú, többször alakított, toldott, nagykiterjedésű kúria. A késő barokk korból származtatják, jelenleg klasszicizáló és romanticizáló jegyeket mutat.

Belső: Az ismert korai ábrázolások „L” alakkal mutatják, az „U” másik, hátsó udvari szárnya toldás. Alaprajzi rendszere egytraktusos, oldalfolyosós, mely az eredeti szakaszon még hevederívek közötti csehüveg boltozattal fedett. Az utcai szárny kiugratott szobái, udvari portikusza, valamint az udvari szárny volt a kocsialáhajtója, verandája toldalék. A háború utáni kényszerű és szakszerűtlen feldarabolása belsőleg kiforgatta mivoltából.

Külső: A sok átalakítás, toldozgatás ellenére jó tömegű, tájba illő, ízes kúria alakult ki, melynek provinciális báját még korunk lélektelen intézkedései sem tudták teljesen elvenni. Egységes homlokzati stílussal nem jellemezhető, de felfedezhető az igyekezet a barokk jelleg megtartására, illetve kialakítására. Részleteiben vizsgálva ez az igyekezet nem volt sikeres, mégis annak tudatában is, hogy a nagylendületű oromfalak, a klasszicizáló portikusz, a finom részletekkel gazdagított oszlopos- íves kocsi aláhajtó legjobb esetben is a századforduló terméke, nyugodt, hangulatos, igazi kúriaként jelenik meg a szemlélőnek.
Nagyesztergáron a falu központjában a főúton (Radnóti Miklós utcán) haladva az utca mentén megpillantva körbe is tudjuk járni az épületet, amely egyre romosabb állapotba került.

Nagyesztergár Községi Önkormányzat
Települési Értéktár Bizottság